A Gazdasági Versenyhivatal az utóbbi időben rendkívüli alapossággal vizsgálja a különböző online értékesítéssel foglalkozó vállalkozásokat, a fogyasztók érdekeinek védelmében. Több száz millió forintos bírságokat osztogatnak azoknak a webshopoknak, cégeknek, akik megtévesztik a fogyasztókat. Hoztunk is erre néhány példát a közelmúltból.
Pár büntetés amiből tanulhatunk!
MyProtein
„2021-ben a MyProtein kapott 100 millió forint bírságot a GVH-tól (The Hut.com Limited). Fiktív leárazással és valótlan, vásárlásra sürgető üzenetekkel hirdette honlapján termékeket. Nem tudta igazolni, hogy volt olyan magasan az adott termék ára korábban, amiről éppen leárazta azt. A fogyasztó azonnali döntéshozatalra késztetése céljából kereskedelmi gyakorlatában (pl.: „Csak ma”, Kiárusítás”, „Utolsó lehetőség”, „Gyorsan fogynak a készletek”, „Már csak 48 óra…”, „Csökkentő kedvezmény! Fogy az idő …”, „Villámakció”, „CSAK MA! Visszaszámlálás elindult -50%, …49%”) valótlanul állítja, hogy a termékei bizonyos feltételek mellett (akciósan, kedvező áron) csak nagyon korlátozott ideig állnak rendelkezésre, és ezáltal a fogyasztókat megfosztja a tájékozott döntéshez szükséges időtől. Forrás: Napi.hu, GVH”
ÉkszerTV
„480 millió forint bírság az Emporia Style Kft -nek (ÉkszerTV, webshop is van) – 2020. szeptember), éves 7,5 milliárd forint árbevételű cégről van szó. Megtévesztette a fogyasztókat az ékszerek értékesítése során kínált kedvezmények mértéke vonatkozásában. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tanúsított, amikor a fogyasztó azonnali döntéshozatalra késztetése céljából valótlanul azt állította, hogy a bemutatott ékszerek az adott kedvező áron csak nagyon korlátozott ideig és korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre. Forrás: GVH”
Alza
„Alza bírság: A GVH óriási bírságot szabott ki az Alza.hu-ra (892 millió forint), akiket 2018. január és 2019 február között vizsgált. Ez idő alatt 6!!!-szor szervezett Black Friday kampányt az Alza. A büntetés egyébként nem is erre vonatkozott, hogy ennyiszer szervezett Black Friday kampányt, akár egy héten át is. Hanem 80%-os akciót hirdetett, a kampányok során ténylegesen 10-20 termék (az akciós termékek jellemzően jóval kevesebb, mint 1%-a) volt elérhető 80%-os vagy afölötti kedvezménnyel. A GVH kialakult gyakorlata szerint az akciós termékek legalább 10%-ára kell vonatkoznia a megjelenített kedvezménynek (utóbbi érdekes megállapítás, eléggé gumiszabálynak tűnik). Forrás: GVH”
Booking.hu
„Hogy ne csak webáruházak legyenek, a Booking.com bírság is nagyon tanulságos. 2 milliárd 500 millió forint bírságot kapott az alábbiakért: augusztus 1-jétől megtéveszti a fogyasztókat, amikor a televízió reklámjaiban, Google Ads hirdetéseiben, a www.booking.com weboldalon, a Booking alkalmazásban, továbbá stratégiai partnerei által üzemeltetett oldalakon a szolgáltatásán keresztül foglalható szálláshelyekkel kapcsolatban azok „ingyenes lemondhatóságát” állítja, június 1-jétől agresszív kereskedelmi gyakorlatot folytat azzal, hogy a www.booking.com weboldalán és a Booking alkalmazásban elérhető szálláshely ajánlatokkal összefüggésben sürgető jellegű, pszichés nyomásgyakorlásra alkalmas tájékoztatásokat tesz közzé.”
Sajnos vannak olyan esetek, mikor az óriási növekedés és verseny hatására, a piacokért való küzdés közben, a versenytársak nyomják fel egymást a Gazdasági Versenyhivatalnál. Ez az úgynevezett „házmester” szituáció.
Sokan használják azt a megoldást, hogy a kedvezményes ár előtt felárazzák a termékeket. Ez főleg a Black Friday időszakára jellemző, de sokszor látunk ilyet kupon napokon is.
A vásárlásösztönzést és a sürgetést is ellenőrzi a Versenyhivatal. Nem fogadják el a pszichés nyomásgyakorlást, mint pl. az „X ideig elérhető csak a termék” „rendeld meg most, már csak néhány darab van készleten” „ketten éppen ezt a terméket vásárolják” és még rengeteg példát sorolhatnánk, amikkel találkozunk.
2022-ben életbe lép egy törvény az akciózással kapcsolatban. Májusától kötelező lesz a termék árát egy szinten tartani az akciót megelőző 30 napban.
Forrás: Minner.hu
