Általában a vállalkozás méretével egyenesen arányos azon megjelenések száma, ahol az arculatot használni kell. Minél nagyobb egy cég, annál több arculati formában jelenik meg, olyan arculathordozókat használ, amelyeket kisebb cégek nem nagyon (pl. céges formaruha, mappák, ajándéktárgyak, stb.)
Azt azonban fontos szem előtt tartanunk, hogy az arculattervezés nem csupán abból áll, hogy a logót berakjuk a Word élőfejébe, mellé írjuk a címünket és kész is a levélpapír.
Milyen arculati elemeket terveztessünk?
Mindenképp érdemes az úgynevezett kisarculatot megterveztetnünk, amely a mindennap használatos elemeket foglalja általában magába: névjegykártya, levélpapír, boríték. Ezek azok az elemek, amelyekkel partnereink nagy valószínűséggel találkozni fognak,
Milyen ezekből a jó kisarculat? Kellően egyedi, erősíti a logó koncepcióját, tartalmazza a megfelelő információkat. Nem zsúfolt, ízléses és nem utolsósorban minket tükröz.
Amennyiben persze szükség van további elemekre is a cégnél (pl. mappa, hirdetések, molinó, stb.), akkor fontos lehet az úgynevezett Arculati Kézikönyv elkészítése is. Hogy mi ez?
Az arculati kézikönyv egy kalauz. Egy olyan kalauz amely szabályokat fektet le az arculattal kapcsolatban, megmondja mit hogyan kell használni, mi hogyan jelenhet meg. Miért van erre szükség? Azért, hogy a kialakított arculat a későbbiekben is megőrizze eredeti mondanivalóját, eredeti stílusát. Mit tartalmaz egy ilyen kézikönyv? Pontosan meghatározott szabályokat arra vonatkozóan, hogyan épül fel a logó, milyen változatai vannak, egyes felületeken hogyan szerepelhet, hogyan alkalmazható különböző módokon, alkalmazási mintákat ad, elrendezési mintákat nyújt.
Egy nagyobb arculati kézikönyv olyannyira pontosan szabályozza ezeket a kérdéseket, hogy akár több ezer oldalt is megtölthet, jelentősen megkönnyítve ezzel a későbbi tervezők, kivitelezők, nyomdászok munkáit.
Mit kell még tudni az arculattervezésről?
Fontos tudnunk azt is, hogy az arculattervezők nincsenek könnyű helyzetben. Nem kis feladat pontosan olyan vizuális megjelenést alkotni, amely megfelel a célpiacunknak, nekünk és a szakmai szempontoknak egyaránt. A kreatív tervezés nem olyan, mintha a gyógyszertárban egyszerűen leemelnék nekünk azt a gyógyszert, ami megoldja a mi problémánkat. Nem a rajzolás a feladat elsősorban, hanem a jó megoldás kiválasztása.
Sokat segít, ha alapvetően együttműködő típusú emberek vagyunk, és nyitottak vagyunk a szakmai érvekre. Nem arról van szó, hogy nem határozhatnánk meg az arculatunk alapvető elemeit, a domináns, nekünk kedves színt vagy hogy mire utaljon a logónk, mit közvetítsen. De ha ez nem használható szakmai szempontból, vagy nem azt fejezi ki a vevőink számára amit szeretnénk akkor kitől várhatnánk el, hogy ne engedje rosszul elkészíteni a tervet, mint az ezzel megbízott tervezőgrafikustól vagy cégtől?
Az ilyen esetekben vegyük figyelembe, hogy értünk terveznek, és olyan munkára törekszenek, amely a fentebb leírt kritériumok mindegyikének igyekszik megfelelni. Nem biztos, hogy minden tervezőnek igaza van, hiszen nagyon szerteágazó tudású embereket is találhatunk a feladatra. De ha igaza van, akkor ezt egy igazi szakember meg szeretné védeni, mégpedig érvekkel. Legyünk bölcsek, hallgassuk meg a meglátásokat. Ez nem arról szól, kinek van igaza, hogy ki nyer. A cége nyerhet egy jó arculattal, a rosszal viszont nem kerül előrébb. Sok esetben ezek a szempontok egyeztetése jobb végeredményhez vezet, mint a feltétel nélküli elfogadás, bármelyik fél oldaláról is nézzük.
